SAMBA - LINUXOT A WINDOWSNAK
A legtöbb esetben az irodai dolgozók kompetenciáját figyelembe véve, a legkézenfekvőbbnek tűnik egy vállalkozónak windows-zal felszerelt munkaállomások vásárlása. Ez többnyire abból - az egyébként valós – feltevésből fakad, hogy legalább egy windowsos gépe a 21. században mindenkinek van otthon. Más kérdés, hogy ez mennyiben váltható ki hatékonyan, illetve fájdalommentesen nyílt forráskódú szoftverekkel.
Amennyiben tehát adott Microsoftos környezet munkaállomások szintjén, még mindig gondolkozhatunk a kiszolgáló mibenlétén, hiszen ez a felhasználó előtt, működtetés szempontjából rejtve marad. Ilyenkor elgondolkodhatunk egy linux alapú, lényegesen alacsonyabb költséggel hozzáférhető megoldáson. A windowsos munkaállomásokat ebben az esetben egy magát windows szervernek álcázó linux szolgálja ki. Ezt a funkciót valósítja meg a SAMBA nevű programcsomag, amely a Microsoft SMB szabványát alkalmazva (innen a név is :SaMBa) .
Egy Samba szoftverrel felvértezett linux, a különböző megosztásokat (fájl/nyomtató ) a felhasználó számára ugyanazzal a látványvilággal tálalja, akár a Redmondi óriás.
Ugyanúgy szeparálhatunk jogosultságok szerint, illetve kvótázhatjuk a lemezterületet.
A SAMBA windows szervereknél használatos funkciók alapján osztályozhatóak.
Ime a legfontosabbak:
SAMBA PDC (Primary domain controller):
Ilyenkor az egész tartományt vezérli akár egy teljes értékű windows szerver.
Semmi más teendőnk ezen privilégium elérésére, csak a SAMBA szintjét minden, a
tartományban lévő operációs rendszernél magasabb szintre (OS level) kell emelni,
illetve, ha felhasználói fiókok kezelését is innen vezéreljük, jelszó szervernek,
illetve domain masternek is önmagát kell kineveznünk. Ezekután a security opció
értékét domainre állítjuk.
Az irodában lévő dolgozók ilyenkor ennek szervernek az autentikációs
eljárásán keresztül jutva érik el jogosultságukhoz mérten az adatterületeket,
megosztott erőforrásokat.
SAMBA MEMBER SERVER
Ez egy megoldás arra az esetre, ha már létezik egy tartományunk,
amin rendelkezik megfelelő irányítással, tehát vannak domain controllereink.
Ez előfordulhat akkor, ha nem akarjuk a bővíteni a meglévő pdc-t, illetve
fájlszervert, további tárterülettel szeretnénk kiegészíteni a parkunkat egy
egyszerű, olcsó megoldással. A SAMBA ilyenkor tagja a tartománynak, és annak
vezérlőjétől kapott „jóváhagyásokkal” végzi az engedélyezéseket a felhasználóknak.
Ilyenkor a legegyszerűbb ha megadjuk a pdc-t password servernek, engedélyezzük a
microsoft által használt kerberos titkosítást és a fent említett security opciót
ads-re állítjuk, ha windows szerverünk van ezzel elérjük, hogy az active
directory serverrel folytat le kommunikációt a hozzáférések szabályozására.
Létezik még a STAND ALONE SERVER, aminek létrehozatalát különféle praktikai
és biztonsági okok tehetnek szükségessé. Ekkor minden jogosultsági beállítás
kizárólag erre a szerverre vonatkozik, itt a kezelése és a műveletek
végrehajtása is. Független a tartománytól, illetve az azon belüli
jogosultságoktól.
Konklúzió: kiválthatunk egy fizetős megoldást funkcionalitás szintjén,
illetve még a hardver költségen is nyerhetünk, kisebb erőforrás igénye miatt.